Magyarországról készült első térkép az 1500-as évekből
1514-1528 kézzel színezett fametszet, nagysága 55 x 78 cm
Méretaránya kb. 1 : 1.152.000.
A térképet Lázár bíborosi titkár és munkatársa, Jacob Ziegler matematikus készítette. A térkép a középkori Magyarország területét foglalja magában, az Árpád-kori balkáni melléktartományokkal együtt. Az egyes helyek közötti távolságot, ábráik körjeleit körzőbe fogva az alsó szegélyen szerkesztett mérföldskálán lehet kimérni. Földrajzi fokhálózat nincs a lapon. A térképet a tengerpart és más részek fekvése alapján az óramutató járásával ellenkező irányban mintegy 45-90 °-kal elforgatták, DNY-ÉK-i fekvésű. Legfőbb értéke a településábrázolás, melynek ábrái részint jelképek, részint látkép jellegűek. A mintegy 1400 földrajzi rész eredeti formában íródott. Ebből 1270 a településnév, amelyekből 356 esik a mai Magyarország területére. Értéke abból adódik, hogy az egyedüli helyzetképét adja a Mohács előtti országnak. A történelem régebbi eseményeit ábrák, csataképek és feliratok jelzik, az 1526-os törökdúlás területét pontsor mutatja. Alul latin és német nyelvű országleírás olvasható. Magyarország címerében Albrecht Dürer címerképét ismerhetjük fel. A fametszet kevés példányából mindössze egy maradt fenn, amelyet egy évszázada szerezett meg Apponyi Sándor és 1924-ben ajándékozta az Országos Széchenyi Könyvtárnak.
A térképnek öt kiadása ismert.
